DR. HORVÁTH ZSOLT(VESZPRÉM) 2010. július 31.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ, VÁLASZTÓKERÜLETI ELNÖK
"Két dologról ismerszik meg az ember, lesznek olyanok, akikre azért emlékezünk majd, mert mondtak valamit, és lesznek olyanok, akikre azért, mert tettek valamit. Igyekezz, hogy te ez utóbbiak közé tartozz!!!" (Seneca)

Nyitólap
Rendezvények, fogadó órák
Életrajz
Keresés
Bejegyzések
 
Programok
Kategóriák
Linkek
Archivum
Fidesz hírek
Galériák
2009. október 27. 23:29 >> Hírek

Az anyagilag szinte teljesen ellehetetlenült családoknak „segítő kezet” nyújtó pénzintézetek ügyében fordult írásbeli kérdésben dr. Horváth Zsolt Oszkó Péter pénzügyminiszterhez. Ismeri-e a kormány, illetve a szaktárca azokat a gazdasági társaságokat, melyek újsághirdetésben kínálják rendkívüli szolgáltatásaikat a krízisbe került emberek számára? Tesznek-e valamit az ellen, hogy az ilyen társaságok ne folytathassanak törvénytelen pénzügyi tevékenységet? Fordultak-e már korábban ilyen ügyekben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez? – tudakolta a képviselő.

net_penz_400.jpg

Miként dr. Horváth Zsolt kérdésében is írja, két család is megkereste, és segítségét kérte a már kilátástalannak tűnő helyzetben. A 2008 óta Magyarországon kialakult gazdasági, szociális és pénzügyi krízis olyan helyzetbe hozott több ezer családot Magyarországon, hogy a keresőképesek elvesztették munkahelyüket, a korábban felvett hiteleiket visszafizetni nem tudják. Hiába szeretnének dolgozni, nincs munkalehetőség, a bankok a részletek fizetésének átütemezésében nem partnerek . Így számos család kerül olyan helyzetbe, hogy egyetlen tulajdonuk, a lakásuk, családi házuk elárverezése napirendre került – így van ez a két már említett család esetében is – jegyzi meg kérdésében dr. Horváth Zsolt.

Számos családnál fordul elő, hogy az alacsony fizetés mellett a váratlan kiadások rendezésére fogyasztási és jelzálog alapú hiteleket is igénybe vettek, ám a gazdasági válságban elveszítették munkahelyüket, s így a törlesztő részleteket sem tudják miből kifizetni. Azok a pénzintézetek, amelyektől a hiteleiket felvették, érdemben nem hajlandók a fizetési kötelezettségek átütemezésére, így fordulhat elő, hogy a kilátástalan helyzetbe került családok, hogy kilábaljanak adóssághalmazukból, olyan gazdasági társaságokhoz fordulnak segítségért, melyek újságban feladott hirdetésekben üzenik, tudnak megoldást a megoldhatatlannak tűnő problémára. Ezek a cégek, vagy pénzintézetek a hirdetésekben azt állítják, hogy fedezet nélkül, jelzálog-bejegyzés nélkül, minimális jövedelem igazolásával nyújtanak segítséget – olvasható az írásbeli kérdésben.

Dr. Horváth Zsolt beadványában néven nevezi a Budapesten bejegyzett Group Saving Kft.-t, melynek szolgáltatásait az őt megkereső választópolgár próbálta igénybe venni. A választópolgár elmondása szerint az ügyintézővel történt megbeszélésről kép és hanganyag is készült.

 

penz.jpg
A panaszosnak egy fogyasztói csoportban történő részvételre kínáltak lehetőséget. Több jogcímen kértek tőle előre pénzt, amely összeget, közel félmillió forintos nagyságrendben be is fizetett. A választópolgár elmondása szerint azt ígérték számára, ha ezeket a feltételeket teljesíti, akkor megkapja a „hitelt”. 6 millió forintot 180 hónapos futamidőre, közel 50 ezer forintos havi törlesztő részlet befizetése mellett. Ám nem ez történt . A választópolgár azóta sem kapott semmilyen összeget, semmilyen jogcímen. Csupán ígéreteket kapott és újabb feltételeket közöltek vele. Kiderült, hogy a „törlesztő részletet” minden hónapban fizetnie kell, ám a „hitelhez” csak akkor jut hozzá, ha valamilyen szervezet valamilyen közgyűlése úgy dönt. Aztán később az is kiderült, csak akkor juthat hozzá az ígért összeghez, ha egy összegben befizet egy jelent ős összeget, amely a „legjobb ajánlat” lesz abban a hónapban. Ekkor már milliós nagyságrendű összeget kértek volna tőle előre, egy összegben az ígért „hitelért” cserébe.

 

Az ügyben dr. Horváth Zsolt a következő kérdésekre kért választ a pénzügyminisztertől:

 -   Ismerik-e ezeket a gazdasági társaságokat, illetve ezt a meglátásom szerint jogszabályellenes betétgyűjtést?

-   Ön szerint törvényes-e ennek, illetve az ehhez hasonló gazdasági társaságoknak a működése, tevékenysége?

-   Tesznek-e, tettek-e lépéseket annak érdekében, hogy ezek a gazdasági társaságok ne folytassanak törvénytelen pénzügyi tevékenységet?

-   Fordultak-e korábban hasonló esetek miatt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez?

-   Megfelelő-e a jelenlegi szabályozás ahhoz, hogy ezeket az eseteket megakadályozzuk?

  A minisztérium válaszában Oszkó Péter azt írja, a lejegyzett eset egy fajta, fogyasztói csoport (vásárlói klub) lehet, amelyet a hatályos jogszabályok jelenleg külön nem definiálnak. E tevékenység a jelenleg hatályos szabályok értelmében, a kizárólag egymás közötti magánjogi üzleti kapcsolatok miatt nem minősül pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek. Ugyanakkor, ha bármelyik ilyen típusú intézmény akár hirdetményében, akár ügyfél tájékoztatásában azt mondja magáról, hogy hitelnyújtással foglalkozik, azzal megtéveszti a fogyasztót. A miniszter a leírtak alapján feltételezi, hogy a Dr. Horváth Zsolthoz forduló választópolgár esetében is egy fogyasztót megtévesztő, félrevezető üzleti magatartással állunk szemben. Ha tevékenységük törvényes is, tisztességesnek semmiképp sem mondható – jegyzi meg Oszkó Péter.

Ha a PSZÁF a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási, vagy hasonló tevékenység engedély, illetőleg bejelentés nélkül történő végzésének a gyanúját véli felfedezni, ott azonnal vizsgálatot folytat és eljárást kezdeményez – áll a válaszban. A 2006-ban vizsgált társaságok közül három akadt fenn a rostán, ez esetben őket eltiltották tevékenységük folytatásától és a PSZÁF megtette ellenük a feljelentést. Még működő társaságoknál azóta utóellenőrzéseket és próbavásárlást is végeztek. A PSZÁF előtt ismert a dr. Horváth Zsolt által megnevezett cég is.

A panaszosok többsége ennél a cégnél a tájékoztatást tartja hiányosnak, vagy megtévesztőnek.

A pénzügyminiszter szerint az a legfőbb probléma, hogy az ilyen csoportokba belépők nincsenek tisztában azzal, hogy milyen jellegű kötelezettségeket vállalnak, és ez rájuk nézve milyen kockázatokat jelent. Meglátása szerint ez ügyben a jogalkalmazó hatóságoknak kell határozottan és hatékonyan fellépniük.

Az adott konkrét ügyben dr. Horváth Zsolt országgyűlési képviselő észrevételeit Oszkó Péter pénzügyminiszter továbbította a PSZÁF-nak, akik szintúgy aggályosnak ítélték a történteket, így továbbították azt a Gazdasági Versenyhivatalhoz. A Gazdasági Versenyhivatal a Group Saving Kft. megtévesztő magatartásának vizsgálatára eljárását már meg is indította.

 

 

 

 

 

fidesz 2007