Az
anyagilag szinte teljesen ellehetetlenült családoknak „segítő kezet” nyújtó
pénzintézetek ügyében fordult írásbeli kérdésben dr. Horváth Zsolt Oszkó Péter
pénzügyminiszterhez. Ismeri-e a kormány, illetve a szaktárca azokat a gazdasági
társaságokat, melyek újsághirdetésben kínálják rendkívüli szolgáltatásaikat a
krízisbe került emberek számára? Tesznek-e valamit az ellen, hogy az ilyen társaságok ne folytathassanak törvénytelen pénzügyi tevékenységet?
Fordultak-e már korábban ilyen ügyekben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez?
– tudakolta a képviselő.
Miként
dr. Horváth Zsolt kérdésében is írja, két család is megkereste, és segítségét
kérte a már kilátástalannak tűnő helyzetben. A 2008 óta Magyarországon
kialakult gazdasági, szociális és pénzügyi krízis olyan helyzetbe hozott több
ezer családot Magyarországon, hogy a keresőképesek elvesztették munkahelyüket,
a korábban felvett hiteleiket visszafizetni nem tudják. Hiába szeretnének
dolgozni, nincs munkalehetőség, a bankok a részletek fizetésének átütemezésében
nem partnerek . Így számos család kerül olyan helyzetbe, hogy egyetlen tulajdonuk,
a lakásuk, családi házuk elárverezése napirendre került – így van ez a két már
említett család esetében is – jegyzi meg kérdésében dr. Horváth Zsolt.
Számos
családnál fordul elő, hogy az alacsony fizetés mellett a váratlan kiadások
rendezésére fogyasztási és jelzálog alapú hiteleket is igénybe vettek, ám a
gazdasági válságban elveszítették munkahelyüket, s így a törlesztő részleteket
sem tudják miből kifizetni. Azok a pénzintézetek, amelyektől a hiteleiket
felvették, érdemben nem hajlandók a fizetési kötelezettségek átütemezésére, így
fordulhat elő, hogy a kilátástalan helyzetbe került családok, hogy kilábaljanak
adóssághalmazukból, olyan gazdasági társaságokhoz fordulnak segítségért, melyek
újságban feladott hirdetésekben üzenik, tudnak megoldást a megoldhatatlannak
tűnő problémára. Ezek a cégek, vagy pénzintézetek a hirdetésekben azt állítják,
hogy fedezet nélkül, jelzálog-bejegyzés nélkül, minimális jövedelem
igazolásával nyújtanak segítséget – olvasható az írásbeli kérdésben.
Dr.
Horváth Zsolt beadványában néven nevezi a Budapesten bejegyzett Group Saving
Kft.-t, melynek szolgáltatásait az őt megkereső választópolgár próbálta igénybe
venni. A választópolgár elmondása szerint az ügyintézővel történt
megbeszélésről kép és hanganyag is készült.
A panaszosnak egy fogyasztói csoportban történő részvételre
kínáltak lehetőséget. Több jogcímen kértek tőle előre pénzt, amely összeget, közel félmillió
forintos nagyságrendben be is fizetett. A választópolgár elmondása szerint azt
ígérték számára, ha ezeket a feltételeket teljesíti, akkor megkapja a „hitelt”.
6 millió forintot 180 hónapos futamidőre, közel 50 ezer forintos havi törlesztő
részlet befizetése mellett. Ám nem ez történt . A választópolgár azóta sem
kapott semmilyen összeget, semmilyen jogcímen. Csupán ígéreteket kapott és
újabb feltételeket közöltek vele. Kiderült, hogy a „törlesztő részletet”
minden hónapban fizetnie kell, ám a „hitelhez” csak akkor jut hozzá, ha valamilyen
szervezet valamilyen közgyűlése úgy dönt. Aztán később az is kiderült, csak akkor juthat
hozzá az ígért összeghez, ha egy összegben befizet egy jelent ős összeget,
amely a „legjobb ajánlat” lesz abban a hónapban. Ekkor már milliós nagyságrendű összeget
kértek volna tőle
előre,
egy összegben az ígért „hitelért” cserébe.
Az
ügyben dr. Horváth Zsolt a következő kérdésekre kért választ a
pénzügyminisztertől:
- Ismerik-e
ezeket a gazdasági társaságokat, illetve ezt a meglátásom szerint jogszabályellenes
betétgyűjtést?
- Ön
szerint törvényes-e ennek, illetve az ehhez hasonló gazdasági társaságoknak a működése,
tevékenysége?
- Tesznek-e,
tettek-e lépéseket annak érdekében, hogy ezek a gazdasági társaságok ne folytassanak
törvénytelen pénzügyi tevékenységet?
- Fordultak-e
korábban hasonló esetek miatt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez?
- Megfelelő-e a jelenlegi
szabályozás ahhoz, hogy ezeket az eseteket megakadályozzuk?
A minisztérium válaszában Oszkó Péter azt írja, a lejegyzett eset egy fajta, fogyasztói csoport
(vásárlói klub) lehet, amelyet a hatályos jogszabályok jelenleg külön nem definiálnak.
E tevékenység a jelenleg hatályos szabályok értelmében, a kizárólag egymás
közötti magánjogi üzleti kapcsolatok miatt nem minősül pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek.
Ugyanakkor, ha bármelyik ilyen típusú intézmény akár hirdetményében, akár ügyfél
tájékoztatásában azt mondja magáról, hogy hitelnyújtással foglalkozik, azzal megtéveszti
a fogyasztót. A miniszter a leírtak alapján feltételezi, hogy a Dr. Horváth Zsolthoz
forduló választópolgár esetében is egy fogyasztót megtévesztő, félrevezető
üzleti magatartással állunk szemben. Ha tevékenységük törvényes is,
tisztességesnek semmiképp sem mondható – jegyzi meg Oszkó Péter.
Ha a
PSZÁF a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási, vagy hasonló tevékenység engedély,
illetőleg
bejelentés nélkül történő végzésének a gyanúját véli felfedezni, ott azonnal
vizsgálatot folytat és eljárást kezdeményez – áll a válaszban. A 2006-ban
vizsgált társaságok közül három akadt fenn a rostán, ez esetben őket eltiltották
tevékenységük folytatásától és a PSZÁF megtette ellenük a feljelentést. Még
működő társaságoknál azóta utóellenőrzéseket és próbavásárlást is végeztek. A PSZÁF
előtt ismert a dr. Horváth Zsolt által megnevezett cég is.
A
panaszosok többsége ennél a cégnél a tájékoztatást tartja hiányosnak, vagy
megtévesztőnek.
A
pénzügyminiszter szerint az a legfőbb probléma, hogy az ilyen csoportokba
belépők nincsenek tisztában azzal, hogy milyen jellegű kötelezettségeket vállalnak, és
ez rájuk nézve milyen kockázatokat jelent. Meglátása szerint ez ügyben a
jogalkalmazó hatóságoknak kell határozottan és hatékonyan fellépniük.
Az
adott konkrét ügyben dr. Horváth Zsolt országgyűlési képviselő észrevételeit
Oszkó Péter pénzügyminiszter továbbította a PSZÁF-nak, akik szintúgy
aggályosnak ítélték a történteket, így továbbították azt a Gazdasági Versenyhivatalhoz.
A Gazdasági Versenyhivatal a Group Saving Kft. megtévesztő magatartásának
vizsgálatára eljárását már meg is indította.